Mamma Mia!

Nem mondhatom, hogy maradandóértékű, filmtörténeti jelentőségű művészfilm, nem állíthatom, hogy 10 év múlva is emlékezni fogok rá- de hogy igazán jó szórakozást nyújt, az biztos!

Efféle filmet nagyon nehéz alkotni. Úgy kell egyensúlyozni az intellektuális tartalom és a szórakoztatás között, hogy senki ne modhassa a film végén azt, hogy giccs. Márpedig Phyllida Lloyd rendező kiválóan megoldotta ezt a nem túl könnyű feladatot. Nem csúszik át a film giccsbe, nem öncélú retro-nosztalgia, megmarad annak,ami:szórakoztató zenés vígjátéknak.

Ez a szórakoztatás, persze, elsősorban az ABBA érdeme. Kár,hogy nem lehet a mozikban táncolni,vállalkozó kedvű egykori diszkójárók megtennék. A zene igen jól passzol a -valljuk be, nem túl eredeti- történethez, a látvány pedig, mediterrán színvilág "abbásfehérrel" keverve, igazán lenyűgöző. Sokak számára pótolja az elmaradt idei nyaralást.

A színészválasztás is kiváló. Meryl Streep hozza önmagát: kissé egzaltált, kissé kótyagos nőszemély,aki azonban anya is, lányát félti is, meg nem is. A gesztusok vígjátékosan eltúlzottak, de soha nem érezzük "soknak". A lány, Sophie ( Amanda Seyfried), pedig a huszonegyedik század modern fiatal nőjét alakítja, semmi különös, de kellemes látvány. Ahol hiányosságot érzek, az meglepő módon a csapat talán legjobb férfiszínésze, Pierce Brosnan játéka. Valahogy nem illik ide.

De a zene, a látvány, a nagyszerű hátterek, az operatőri bravúrok mindent feledtetnek. Az utóbbi évek legjobb vígjátékát nézheti meg a kedves Mozilátogató! Ne hagyja ki!

Kíváncsi vagy, mások mit gondolnak róla? »
Megvan a saját véleményed? »