II. Ramszesz uralkodása

Európai körútján hazánkba is "ellátogatott" az egyiptomi Újbirodalom talán leghíresebb és legsikeresebb fáraójának, II.Ramszesznek szobra. De mit is kell tudnunk a nagy fáraóról?

Kr. e. 1301-1235. között ült Egyiptom trónján, bár, hozzá kell tennünk, az egyiptomi történelem kronológiája meglehetősen zavaros, az évszámok csak többé- kevésbé tekinthetők biztosnak. Mikor trónra lépett, Egyiptom csillaga már emelkedőben volt. Az Amarna-reform zűrzavara után Horemheb, a katonai parancsnokból lett fáraó megkezdte a birodalom gazdasági és katonai ügyeinek rendbetételét, a szintén katonából lett fáraó, I. Ramszesz, pedig kisebb hódításokat is véghezvitt.

Ebben az időben formálódott ki az egyiptomi katonai- politikai elitben az a koncepció,miszerint a Birodalomnak nagyhatalommá kell válnia, terjeszkednie kell a Közel- kelet térségében. Az elsődleges célpont a mai Szíria területe volt. Ám nem az egyiptomi birodalom volt az egyetlen,mely szemet vetett erre a térségre. A fénykorát élő Hettita Birodalom is terjeszkedni kívánt, óhatatlanul szembekerült egymással a két állam. A kadesi csatában, amely döntetlenül végződött, s II. Ramszeszt ki kellett menekíteni az ellenség gyűrűjéből, nem sikerült döntésre vinni a dolgot. A hettitákal végül örök barátsági szerződést kötött Egyiptom. A vitatott területeket kettéosztották.

II. Ramszesznek még le kellett verni egy lázadást Palesztinában. A lázadás oka az volt, hogy az egyiptomiak meglehetős brutalitással bántak a helyi lakossággal. Ezt a konfliktust is sikerült rendeznie.

II. Ramszesz hatalmas építkezéseket rendetetett, a dicsőséges �"birodalom uralkodóinak mintájára. Ennek leglátványosabb eredménye a ma idegenforgalmi nevezetességként számontartott Abu- Szimbel-i templom.

A nagy fáraó magánélete meglehetősen viharos volt, több mint hatvan feleségétől és ágyasától körülbelül száz gyereke született.

Kíváncsi vagy, mások mit gondolnak róla? »
Megvan a saját véleményed? »