Roger Manvell és Heinrich Fraenkel: Göring

Hermann Göringről, a náci Harmadik Birodalom második számú emberéről,még nem jelent meg magyar nyelvű, tudományos igényű munka. Ezt a mulasztást pótolja az Alexandra Könyvkiadó által 2008-ban megjelentetett kiváló könyv. 

A történelem iránt érdeklődő átlagpolgár legfeljebb annyit tud Göringről, hogy ő volt a Luftwaffe, azaz a német légierő parancsnoka. Pedig Göring politikai és katonai tevékenysége sokkal összetettebb, mint azt gondolhatnánk.

Ahogy ma mondanánk, rendezetlen családban nevelkedett,már kisgyermek-korában eléggé agresszíven viselkedett. Amikor aztán eljött az első világháború, meglepő éleslátásról tett tanúbizonyságot: felismerte, hogy a jövő fegyverneme a repülő. Igen kockázatos manővereket hajtott végre, például a repülőgépből mélyen kihajolva fényképezett. Kitüntetéseket is kapott, a vereség után pedig külföldre távozott. Göring osztotta a Németország- szerte elterjedt tőrdöfés- elméletet, de nem kívánt annyira fanatikusan bosszút állni, mint például Hitler.

Göring ugyanis sokkal kifinomultabb jellem volt, mint vezére. Kedvelte a művészeteket, szerette az ékszereket, előbb gyűjtővé vált, majd fanatikussá. A sikertelen náci puccskísérletben megsebesült, ekkor szokott rá a morfiumra. Kábítószer- függőségéből csak a nürnbergi per idején gyógyították ki, igencsak drasztikus módszerekkel. A náci hatalomátvétel meghozta számára az igazi jómódot ( bár arisztokrata feleségének köszönhetően korábban sem volt szegény), és Göring belemerült a luxusba. Felesége emlékére felépítette Carinhallt, egy igencsak fényűző vidéki házat, itt aztán már semmi sem szabott határt gyűjtőszenvedélyének.

Göringet a háború utáni történetírás általában úgy tüntette fel, mint politikai befolyásra törekvő katonát. Pedig Göringnek , az 1933-as náci hatalomátvétel után előbb akadt politikai, mint katonai feladata. Ő hozta létre a koncentrációs táborokat, ő alapította a Gestapo elődjét, szóval, ő felelt a potenciális és valós ellenzék kiirtásáért. Felelősség terheli a "hosszú kések éjszakájá"-ért is. Szolgálataiért cserébe Hitler kinevezte miniszterelnöknek és kijelölte utódjának. Kegyvesztetté az angliai hadműveletek kudarca után lett Göring.

Az igaz, hogy Göring mérsékeltebb külpoltikus volt, mint Hitler, Ribbentrop ( halálosan gyűlölték egymást), vagy éppen a mindenbe kicsit belekontárkodó Göbbels. Göring ellenezte, pontosabban: túl korainak tartotta, a háború kirobbantását. A Szovjetunió elleni Barbarossa hadműveletet elhibázottnak tartotta, bár különvéleményét sohasem hangoztatta, állítása szerint félt Himmlertől.

A nürnbergi per idején a legarrogánsabb vádlott Göring volt. Igencsak fenhéjázóan viselkedett, igyekezett átvenni a kezdeményezést. Sikertelenül: halálra ítélték. De nem engedte, hogy kivégezzék, öngyilkosságot követett el. Személyében egy opportunista náci távozott az élők sorából.
Manvell és Fraenkel könyve kitűnő, sok dolgot új szempontból vizsgál, forráskezelése szakszerű.Minden történelemkedvelőnek ajánljuk.
(Roger Manvell és Heinrich Fraenkel: Göring. Alexandra, 2008.)

Kíváncsi vagy, mások mit gondolnak róla? »
Megvan a saját véleményed? »