Zalatnay Sarolta: Hosszú, forró nyár

Szándékosan időzítettem ezt a dalt mostanra. Gondoltam, ebben a januári locspocsban jólesik egy kis mediterrán érzésvilág. Amúgy, ha műfajilag próbálnánk besorolni ezt a nagyszerű Zalatnay-számot, valahová a sanzon és a korai pop találkozásához illeszthetnénk be.

Az olaszok voltak nagymesterei annak, hogy elhitessék az emberrel: épp nyár van és minden nagyon happy és szerelem, és csók, satöbbi. Zalatnay Hosszú, forró nyár című slágere ezért olaszosan hat- de kit érdekel? Nem azért hallgatunk zenét, könnyűzenét legalábbis, hogy esztétizáljunk, inkább azért, hogy jól szórakozzunk.

Zalatnay Sarolta a szórakoztatás nagymestere. Ha beülsz egy koncertjére, akkor is magával ragad, ha speciel lemezen nem szereted a számait. Vastag, ugyanakkor érzéki, nőies hangja nem hiába avatta egykor világsztár-reménységgé. Sajnos, az utolsó lépést megtenni nem sikerült, ám azt hiszem, amit magyar énekesnő elérhet, azt Zalatnay Sarolta elérte. Talán kicsit többet is. Szereti őt a közönség. Valamelyik nap az 1-es buszon fütyörészte valaki a Hosszú, forró nyár című számot. Innen jutott eszembe, hogy hopp, be kellene ezt a nótát nevezni a dalversenybe.

Nincs más hátra: azt kívánom, hogy szavazzatok Rá!



Kíváncsi vagy, mások mit gondolnak róla? »
Megvan a saját véleményed? »