Sajtószemle 12- Választások Guatemalában, 2003.

A választások, persze, közép-amerikai szabályok szerint zajlottak, sok erőszakkal, korrupcióval. Meg egy véreskezű diktátorral.

Vass Péter írása szépen, tömören, de érthetően vázolja fel a választások gazdasági- politikai- történelmi hátterét. Guatemalában 1982-ben hatalomra került egy José Efrain Ríos Montt nevezetű katonai diktátor, eltüntetett vagy 200 000 embert, bukása után pedig parlamenti képviselő maradt. Az országot, mely rendkívül szegény (hiába a turizmus), 1996-ig polgárháború sújtotta, s ennek nyomai máig látszanak.

Ríos Montt hívei azért akarják bálványukat az elnöki székbe, mert szerintük kell az erős kéz.Ily rövid lenne a társadalom emlékezete... A másik két jelölt, Caballeros ( rokonszenvezik a gerillákkal, de legalább nem tartozik közéjük), és Perdomo demokraták, legalábbis így tüntetik föl magukat. A választás hisztérikus légköre már sok mindent sejtet...

Az ember,miután elolvasta a cikket, gondolkodóba esik. A világ egyik legősibb civilizációjának otthont adó föld ( a maja indiánokról van szó) , mely ráadásul még ilyen viszonyok közepette sem vesztette el a turisták bizalmát, idáig süllyedt. Polgárháború, gerillák, anarchia...Nem lehet, hogy valaki, vagy valami, mondjuk egy közeli nagyhatalom, besegített abba, hogy így alakult a helyzet? De ez már csak az Olvasó (nyilván megalapozatlan) töprengése...

(Vass Péter: Politikai viharok Guatemalában. A vissza nem térő. In.: HVG, 2003. november 22. 28-29.o.)

Kíváncsi vagy, mások mit gondolnak róla? »
Megvan a saját véleményed? »