FOLYTADIK AZ ARCHÍV FILMKLUB

Szűk Balázs főiskolai tanár, médiakommunikátor egy sokáig elfeledett szellemiséget élesztett újjá tavaly ősszel, mikor archív filmklubot indított fiatalok számára. A klub az első félévben az egyetemes filmtörténet kezdeti, klasszikus korszakát vette górcső alá, a márciusban kezdődő második félévben pedig minden idők legjobb magyar filmjeiből válogat majd. Az archív filmklub legújabb vetítéseit is bevezető előadások és a vetített alkotásokkal kapcsolatos beszélgetések egészítik majd ki - ahogy az egy hagyományos filmklubhoz illik.


Sokévnyi szünet után indult újra filmklub Debrecenben, nem is akármilyen, archív filmklub, mely azt a célt tűzte maga elé, hogy eredeti kópiák vetítésével, filmtörténeti előadásokkal egybekötve ismerteti meg a fiatalokat az egyetemes és magyar filmtörténet klasszikus alkotásaival. A tavaly ősszel indult archív filmklub elsősorban a középiskolásokat, főiskolai és egyetemi hallgatókat szólította meg, de előfordult -tájékoztatott Szűk Balázs klubvezető -, hogy a vetítésekre az idősebb korosztály képviselői is beültek, hiszen tévében ritkán vagy egyáltalán nem látható alkotásokat tűztek műsorra. A klub az előzetes terveket, célkitűzéseket sikeresen valósította meg, és bár nem a profitszerzésről szólt, ezen a téren is sikerrel zárt. A filmklub az első félévben a Főnix Rendezvényszervező Kht. támogatásával, valamint a jegyekből, bérletekből származó bevételekből működött, a második félévben viszont már pályázati forrásokra, konkrétan a Magyar Mozgókép Közalapítvány kuratóriumának támogatására is számíthat, mellyel növelheti a bemutatásra szánt filmek számát.
A filmklub tavaly azzal a koncepcióval indult, hogy a mozgókép- és médiaismeret tantárgyhoz kapcsolódó filmeket mutatja be, ezt idén is folytatja. Míg az első félévben az egyetemes filmtörténet kezdeti korszakának klasszikus filmjeit mutatták be a brüsszeli 12-ből válogatva, a második félévben minden idők legjobb magyar filmjeiből adnak majd egy keresztmetszetet a régi és az új budapesti 12 alapján.
A brüsszeli mintára, 10 évvel az után, 1968-ban született meg az akkori magyar filmrendezők és filmalkotók plénumának értékítélete alapján a legjobb magyar filmek első listája, a régi budapesti 12.  A válogatásba az ’50-es, ’60-as évek magyar filmtermésének 12 legkiválóbb alkotása került, köztük nagyrészt a kor társadalmi, szociális problémáit feszegető, ideológiai filmek, mint a Talpalatnyi föld, a Budapesti tavasz, vagy a Körhinta, másrészt az irodalmi alapanyagból vagy személyes történetből forgatott filmalkotások, mint a Ház a sziklák alatt, a Sodrásban, vagy az Apa. Az új budapesti 12 32 évvel az első után 2000-ben született meg azzal a céllal, hogy a magyar filmtörténet legjobbjai közé az 1967 után forgatott alkotásokat is felvegye. A réginél szakmailag és esztétikailag kritikusabb új válogatásba bekerültek a ’70-es, ’80-as évek olyan filmalkotásai, melyek nemzetközi porondon is megállták a helyüket, így a Megáll az idő, és a rendezők közé egy női alkotó, Enyedi Ildikó is felkerült Az én XX. századom című filmjével. Természetesen a két lista metszéspontjában nem egy közös pont található, melyek közül két filmet, a Körhintát és a Szegénylegényeket, a filmklub is levetíti majd, hiszen Szűk Balázs szerint fontos, hogy a fiatalok mindkét válogatást, mindkét értékítéletet megismerjék.
A márciustól folytatódó Debreceni Ifjúsági Archív Filmklub a régi és az új budapesti 12-ből válogatva hét film vetítését tervezi. Az előző félévhez hasonlóan a következő félévben is kínál majd meglepetéseket, egyrészt azzal, hogy most is tévében ritkán vagy egyáltalán nem látható alkotásokat vetít majd le, másrészt azzal, hogy a jól ismert klasszikusok mellett a kevésbé ismert Bakaruhában című filmet is műsorára tűzi. A film rendezője, a szintén kevésbé ismert Fehér Imre elsősorban irodalmi adaptációkat készített, ezek sorába tartozik a Bakaruhában is, mely Hunyadi Sándor novellája alapján készült. A film különlegességei közé tartozik, hogy női főszerepét a hatvanas, hetvenes évek egyik legnagyobb magyar drámai színésznője, Bara Margit alakítja, aki ebben a filmben nyújtotta életének talán legszebb, legdrámaibb alakítását, férfi főszerepét pedig Darvas Iván játssza, akinek kettős, egyszerre játékos és drámai alakítása talán soha más filmjében nem volt ennyire átütő.
A filmklub március 6-án indul újra délutánonként az Apolló mozi Art termében Szűk Balázs főiskolai tanár, médiakommunikátor, filmesztéta vezetésével, s továbbra is nyitott minden, nem csak fiatal, filmkedvelő, filmrajongó előtt.

Erdei Nóra


Tervezett vetítések:

                              Március 6. Szőts István: Emberek a havason (1942)
                              Március 13. Radványi Géza: Valahol Európában (1947)
                                 Március 20. Bán Frigyes: Talpalatnyi föld (1948)
                                 Március 27. Fábri Zoltán: Körhinta (1956)
                              Április   3.   Fehér Imre: Bakaruhában (1957)
                                 Április   17. Gaál István: Sodrásban (1963)
                              Április   24. Jancsó Miklós: Szegénylegények (1965)


Kíváncsi vagy, mások mit gondolnak róla? »
Megvan a saját véleményed? »