szöveg
Keresés
Kifejezés:
Miben?

60 ÉVES A NÉPRAJZI TANSZÉK Jubileumi konferencia és találkozó 2009. június 5. Program



Metszetek a magyar néprajzi és antroplógiai filmezés történetéből

2009. 06.05. 16.30.—18.30. óra,  X-es terem

Előadó: Szűk Balázs


1.Néprajzi Múzeum Filmműhely (2002),10perc

 

A Néprajzi Múzeum filmgyűjteményének kezdetei 1961-re mennek vissza.  Az 1970-es évekig a néprajzi filmezést az esetlegesség jellemezte: egyéni energiákkal, többnyire a Néprajzi Múzeum támogatásával történt. 1985-től a Filmfőigazgatóság engedélyezte a Néprajzi Filmstúdió működését. A filmgyártási tevékenység néprajzi dokumentum-, ismeretterjesztő, oktató-, tudományos, tudománytörténeti, kutatófilmek, valamint a múzeumi és műemlékvédelmi területet érintő témákra terjedt ki.



60 ÉVES A NÉPRAJZI TANSZÉK Jubileumi konferencia és találkozó 2009. június 5. Program

2. Szőts István: Kövek, várak, emberek (1955, 30perc

 

Szőts István és Raffay Anna a Hunnia –Filmgyárban voltak munkatársak . 1955-ben fogtak hozzá a palóc Hollókő életéről szóló fenti című film forgatásához. A film teljes egészében megrendezett jelenetekre épül, helyi szereplőkkel, tárgyi és viseleti rekonstrukció nélkül. Az 1956-os velencei filmfesztivál kitűntetett magyar néprajzi dokumentumfilmje volt.

 

3. Sára Sándor—Tari János: Mozgóképek cigányokról (1960-as évek eleje),3perc

 

A fekete-fehér „filmjegyzet” Sára Sándor operatőri és Tari János vágói együttműködésével a Néprajzi Múzeum Filmműhelye számára készült. A 3 perces, tematikus kutatói vázalt előképe lehetett a Gaál István fényképezte, Sára Sándor rendezte BBS-ben készült Cigányok c. dokumentum-etűdnek

 

4. Sára Sándor: Cigányok (1962), 16perc

 

E filmet 35mm-es szalagra forgatták. (Még ma is kontrasztéles.) Dobpergésre, a külső (táj, út) és belső tereket (otthon, iskola) szembeállító, párhuzamos montázsra épülő „filmvers”. „Az illusztratív dokumentumfilmezést túllépő első dokumentumfilmjeink egyike volt /…/a tárgyszerű hitelesség és a szubjektív indulat líraiságban egyesített ötvözete” (Durst György)

 

5. Lehel László: Szikladal (1991), 18perc

 

A Néprajzi Filmstúdióban az archív filmek felújítása mellet 13 néprajzi dokumentumfilm született. Ezek egyik darabja a Szikladal, amely apró részletességgel mutatja be egy gyakorlatilag kihalt szakma, a kézi kőfejtés hiteles rekonstrukcióját, a munkadal , a testek együttműködésének ritmusán keresztül. Ez a film szép, mint ahogy címe is sugallja. Méltó párja Gaál István: Pályamunkások (1957) krampácsolói mesteretűdjének.

 

6. Jelképtár: A bíbor (1992), 4perc

 

Hoppál Mihály--Jankovics Marcell--Nagy András—Szemadám György: Jelképtár (1988) azonos c. kultúrális jelképgyűjteményéből készült a 4-5 perces epizódokból álló, álló, mozgóképi elemeket gazdagon használó, narrációs alapközlésre épülő sorozat (A tojás, Fejfák, Hold, A tükör, Gyertya stb.) Mivel a könyvben a bíbor címszó a színek rendszerében található meg , a filmes címszó ezt gazdagon kiegészíti. Az ókori uralkodók féltékenyen őrizték e színt, mely kizárólag őket illette meg. A főpapság az ibolyától a bíborig terjedő színtartományban öltözködött.

 

 

 

7. Mispál Attila: Öreg molnár és szélmalom (1993), 12 perc

 

Budapesten született dokumentum- és játékfilmrendező. Főiskolás rövidjátékfilmjei erősen archetipikus építkezésűek, lírai képi megoldásokkal, zenei szerkezetekkel.. Hősei a perifériára szorult kereső lelkek (Faun és flóra, Hajszál és csengettyű, Angst, Altamira). A fenti című etűd azonban eltér ettől. A távolodó búcsú és a jelenbeli alkotó munka szépségére és egyensúlyára épülő „filmvers”, tárgyias, néprajzi részletekkel.

 

 

8. Pölcz Borbála—Pölcz Róbert: Szafari (1999—2001), 8perc

 

A szegedi amatőr filmes testvérpár különösen színezett, szinte archív, önmagára is reflektáló mozgóképe az erdélyi Hadad-Nádasdon forgott, a cigánytelep 32 lakója közreműködésével. J.Pahabel: Kánon műve fölé a bent idilli –időtlen (cigánytelep)  és a kint (a falu) –beosztott, tárgyias világa épül. Nincs közöttük békétlenség. Mintha egy rezervátum titkos-szabad világába lépnénk át, ahol egy a természettel összhangban élő közösség lesz előttünk szabad egy pillanatra.

 

9. Tóth Tibor: „Hát én elmentem kaszavenni” (2007), 12 perc            

 

Tóth Tibor az egri EKF Média Intézetének mestertanára filmjében felveti a tudásalapú társadalom paradoxonát: a tudásrendszerek tolakodó jelenléte elveszésre kényszerít olyan tudásokat, mellyel egy egész életet boldogan le lehet élni. A kaszálás nem egyszerűen egy technológiai folyamat, hanem a léthez fűződő bensőséges viszony is.

11.00 Megnyitó

Köszöntőt mond Dr. Fésüs László akadémikus,

a Debreceni Egyetem rektora 

 

 

11.10 – 13.00  Előadások

Dr. Bartha Elek tanszékvezető egyetemi tanár

Néprajz a Debreceni Egyetemen

Dr. Ujváry Zoltán professzor emeritusz

A cigányság néprajzi kutatásának kérdései

Dr. Paládi-Kovács Attila akadémikus

„Gyermekhordó lepedők északon”. Gunda Béla emlékére

Dr. Cseri Miklós a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Szentendre) főigazgatója

Szabadtéri néprajzi múzeumok a 21. században

13.00 – 14.30  Ebédszünet

14.30 – 15.20 Előadások

Dr. Bődi Erzsébet ny. tudományos főmunkatárs

A hagyományos táplálkozáskultúra újraértelmezése

 

Lajos Veronika tudományos segédmunkatárs

Etnográfiai kutatás és gyakorlati alkalmazás. Problémafelvetés a moldvai migráció kapcsán.

15.30   „Pillanatok és évtizedek a néprajzi tanszék életéből” c. kiállítás

A kiállítást megnyitja: Dr. Lovas Kiss Antal egyetemi adjunktus

Szilágyi Judit doktorandusz hallgató

Előkészületek egy egyetemi múzeum létrehozásához

16.30 – 18.30 Néprajzi Filmvetítés Szűk Balázs doktorjelölt  vezetésével

19.00-tól Állófogadás

Köszöntőt mond Dr. Maticsák Sándor oktatási dékánhelyettes

Az este folyamán a talpalávalót a Szeredás Népzenei Együttes húzza.


Kíváncsi vagy, mások mit gondolnak róla? »
Megvan a saját véleményed? »
Hozzászólás
Egy hozzászólás maximum 500 karakter lehet. Még 500 karaktert írhatsz.
Szólj hozzá Te először!
Jó vagy sem? - Felhasználói értékelés
0%
Pozitív
0%
Semleges
0%
Negatív
Ismered, vagy már hallottál róla? Szavazz!
Ahhoz, hogy szavazhass, kérjük lépj be, vagy regisztrálj!
Légy Te is jó! Ha szívesen írnál cikkeket...
Ha szeretnél Te is Jó cikket írni, küldj e-mailt a kultura@jovagyok.hu e-mail címre
Bejelentkezés felhasználóknak
Felhasználónév:
Jelszó:
Bejelentkezés vállalkozóknak

  Hamarosan...
hirdetés
© Copyright 2008. Jovagyok.hu