60 ÉVES A NÉPRAJZI TANSZÉK Jubileumi konferencia és találkozó 2009. június 5. Program

Metszetek a magyar néprajzi és antroplógiai filmezés történetéből

2009. 06.05. 16.30.—18.30. óra,  X-es terem

Előadó: Szűk Balázs

1.Néprajzi Múzeum Filmműhely (2002),10perc

 

A Néprajzi Múzeum filmgyűjteményének kezdetei 1961-re mennek vissza.  Az 1970-es évekig a néprajzi filmezést az esetlegesség jellemezte: egyéni energiákkal, többnyire a Néprajzi Múzeum támogatásával történt. 1985-től a Filmfőigazgatóság engedélyezte a Néprajzi Filmstúdió működését. A filmgyártási tevékenység néprajzi dokumentum-, ismeretterjesztő, oktató-, tudományos, tudománytörténeti, kutatófilmek, valamint a múzeumi és műemlékvédelmi területet érintő témákra terjedt ki.

2. Szőts István: Kövek, várak, emberek (1955, 30perc

 

Szőts István és Raffay Anna a Hunnia –Filmgyárban voltak munkatársak . 1955-ben fogtak hozzá a palóc Hollókő életéről szóló fenti című film forgatásához. A film teljes egészében megrendezett jelenetekre épül, helyi szereplőkkel, tárgyi és viseleti rekonstrukció nélkül. Az 1956-os velencei filmfesztivál kitűntetett magyar néprajzi dokumentumfilmje volt.

 

3. Sára Sándor—Tari János: Mozgóképek cigányokról (1960-as évek eleje),3perc

 

A fekete-fehér „filmjegyzet” Sára Sándor operatőri és Tari János vágói együttműködésével a Néprajzi Múzeum Filmműhelye számára készült. A 3 perces, tematikus kutatói vázalt előképe lehetett a Gaál István fényképezte, Sára Sándor rendezte BBS-ben készült Cigányok c. dokumentum-etűdnek

 

4. Sára Sándor: Cigányok (1962), 16perc

 

E filmet 35mm-es szalagra forgatták. (Még ma is kontrasztéles.) Dobpergésre, a külső (táj, út) és belső tereket (otthon, iskola) szembeállító, párhuzamos montázsra épülő „filmvers”. „Az illusztratív dokumentumfilmezést túllépő első dokumentumfilmjeink egyike volt /…/a tárgyszerű hitelesség és a szubjektív indulat líraiságban egyesített ötvözete” (Durst György)

 

5. Lehel László: Szikladal (1991), 18perc

 

A Néprajzi Filmstúdióban az archív filmek felújítása mellet 13 néprajzi dokumentumfilm született. Ezek egyik darabja a Szikladal, amely apró részletességgel mutatja be egy gyakorlatilag kihalt szakma, a kézi kőfejtés hiteles rekonstrukcióját, a munkadal , a testek együttműködésének ritmusán keresztül. Ez a film szép, mint ahogy címe is sugallja. Méltó párja Gaál István: Pályamunkások (1957) krampácsolói mesteretűdjének.

 

6. Jelképtár: A bíbor (1992), 4perc

 

Hoppál Mihály--Jankovics Marcell--Nagy András—Szemadám György: Jelképtár (1988) azonos c. kultúrális jelképgyűjteményéből készült a 4-5 perces epizódokból álló, álló, mozgóképi elemeket gazdagon használó, narrációs alapközlésre épülő sorozat (A tojás, Fejfák, Hold, A tükör, Gyertya stb.) Mivel a könyvben a bíbor címszó a színek rendszerében található meg , a filmes címszó ezt gazdagon kiegészíti. Az ókori uralkodók féltékenyen őrizték e színt, mely kizárólag őket illette meg. A főpapság az ibolyától a bíborig terjedő színtartományban öltözködött.

 

 

 

7. Mispál Attila: Öreg molnár és szélmalom (1993), 12 perc

 

Budapesten született dokumentum- és játékfilmrendező. Főiskolás rövidjátékfilmjei erősen archetipikus építkezésűek, lírai képi megoldásokkal, zenei szerkezetekkel.. Hősei a perifériára szorult kereső lelkek (Faun és flóra, Hajszál és csengettyű, Angst, Altamira). A fenti című etűd azonban eltér ettől. A távolodó búcsú és a jelenbeli alkotó munka szépségére és egyensúlyára épülő „filmvers”, tárgyias, néprajzi részletekkel.

 

 

8. Pölcz Borbála—Pölcz Róbert: Szafari (1999—2001), 8perc

 

A szegedi amatőr filmes testvérpár különösen színezett, szinte archív, önmagára is reflektáló mozgóképe az erdélyi Hadad-Nádasdon forgott, a cigánytelep 32 lakója közreműködésével. J.Pahabel: Kánon műve fölé a bent idilli –időtlen (cigánytelep)  és a kint (a falu) –beosztott, tárgyias világa épül. Nincs közöttük békétlenség. Mintha egy rezervátum titkos-szabad világába lépnénk át, ahol egy a természettel összhangban élő közösség lesz előttünk szabad egy pillanatra.

 

9. Tóth Tibor: „Hát én elmentem kaszavenni” (2007), 12 perc            

 

Tóth Tibor az egri EKF Média Intézetének mestertanára filmjében felveti a tudásalapú társadalom paradoxonát: a tudásrendszerek tolakodó jelenléte elveszésre kényszerít olyan tudásokat, mellyel egy egész életet boldogan le lehet élni. A kaszálás nem egyszerűen egy technológiai folyamat, hanem a léthez fűződő bensőséges viszony is.

11.00 Megnyitó

Köszöntőt mond Dr. Fésüs László akadémikus,

a Debreceni Egyetem rektora 

 

 

11.10 – 13.00  Előadások

Dr. Bartha Elek tanszékvezető egyetemi tanár

Néprajz a Debreceni Egyetemen

Dr. Ujváry Zoltán professzor emeritusz

A cigányság néprajzi kutatásának kérdései

Dr. Paládi-Kovács Attila akadémikus

„Gyermekhordó lepedők északon”. Gunda Béla emlékére

Dr. Cseri Miklós a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Szentendre) főigazgatója

Szabadtéri néprajzi múzeumok a 21. században

13.00 – 14.30  Ebédszünet

14.30 – 15.20 Előadások

Dr. Bődi Erzsébet ny. tudományos főmunkatárs

A hagyományos táplálkozáskultúra újraértelmezése

 

Lajos Veronika tudományos segédmunkatárs

Etnográfiai kutatás és gyakorlati alkalmazás. Problémafelvetés a moldvai migráció kapcsán.

15.30   „Pillanatok és évtizedek a néprajzi tanszék életéből” c. kiállítás

A kiállítást megnyitja: Dr. Lovas Kiss Antal egyetemi adjunktus

Szilágyi Judit doktorandusz hallgató

Előkészületek egy egyetemi múzeum létrehozásához

16.30 – 18.30 Néprajzi Filmvetítés Szűk Balázs doktorjelölt  vezetésével

19.00-tól Állófogadás

Köszöntőt mond Dr. Maticsák Sándor oktatási dékánhelyettes

Az este folyamán a talpalávalót a Szeredás Népzenei Együttes húzza.

Kíváncsi vagy, mások mit gondolnak róla? »
Megvan a saját véleményed? »