G. Bálint Péter: Age 6

Vasajtón tábla. A felirat: " Hét méterrel vagy a föld alatt. Semmi okod a szorongásra."

Lazán nyitottam ki az ajtót. Jöttek lépcsők és folyosók, egyenesek jöttek és kanyarok, mindig balra. Kusza labirintus- gondoltam.
A királyt egy barna hajú titkárnő őrizte, nem nagy lelkesedéssel. A fegyelem szigorú, mondta zordan.
Akkor mi a baj, kérdeztem?
Őfensége már két hónapja nem fizet. Ingyen melózom egy királynak.Szinte sírt. Nem kapok fizetést!
 Én a király barátja vagyok,biztattam a titkárnőt, szóba hozom a dolgot.
- Csak aztán ki ne rúgjon ez a bolond! Vigyázzon rám,kérem!

A Király, nekem csak Pauli, lent trónolt egy szűk, teljesen üres helyiségben. Csak a trónszék volt ott, meg ő, meg pillanatnyilag én. Nyitottam a számat, de Őfensége megelőzött:
-Két hónapja nem jött le senki. Te vagy az első. Ennek örvendek. Nyilván meg fogod kérdezni,miért költöztem le a palotából egy elhagyott pincébe. Válaszolok, mielőtt kérdeznél. Nos, az emberek mindenféle tyúkperekkel zaklattak. Elegem volt ebből! Lejöttem ide, elmélkedni. Minden délután ötkor jön egy férfi, aki már járt a világűrben. Ő szokott nekem mesélni.
- Ez olyan öreges. Még csak hatéves vagy. Még játszanod kellene, olvasni, számolni tanulni...
- Kiábrándultam a világból, nem érdekelnek sem a jelenségek, sem a jelenségek mögött megbúvó lényeg. A régens, aki helyettem kormányzott, egy ribanc volt. Meg akarok halni. Nem fogom megélni a középiskolás kort sem.
Ha maga mondja, Fenség, gondoltam. Meg arra is gondoltam, milyen jó király lennék én magam. Biztos tudnék annyit,mint egy rosszul nevelt hatéves gyerek.

Kíváncsi vagy, mások mit gondolnak róla? »
Megvan a saját véleményed? »