Thurzó Gábor: A szent

Egy tapasztalt, sokat látott katolikus egyházfi, Vizniczei prelátus úr, igen nagy feladatot kap. El kell döntenie egy emberről: szent volt-e, avagy sem?

Gregor István, mindenki Pistája, egy kisvárosban született. Hivatalos életrajza szerint már gyermekkori játékaiban, például labdájában, is Isten jeleit vélte felfedezni. Amikor aztán beállt a József- atyákhoz, betegség tört ki rajta,egész teste elfekélyesedett. Ám Gregor István tűrte a szenvedést, Isten adományának fogta azt föl. 19 éves korában halt meg, egy kórházban,szörnyű kínok közepette.

Halála után sírja zarándokhellyé vált. Mindenféle csodákat tulajdonítottak neki. Volt, aki Gregor Pista kezét vélte látni a temető fölött. Volt, aki szerint Gregor tanította meg a süketnéma lányt beszélni. Sőt, állítólag még az ellenséges légitámadást is megállította,egyetlen jelével.

A prelátus feladata, hogy kivizsgálja: valóban megestek-e a csodák, vagy csak a jóakaratú vallásos emberi képzelet teremtett földöntúli jelenségeket a nagyon is földi és realisztikus eseményekből.Ő az " ördög ügyvédje". A prelátus tengernyi iratanyagot böngész át, és valamiért gyanakodni kezd. Tényleg örömmel tekintett Gregor József a Szenvedésre, mely végigkísérte utolsó hónapjait? Vajon nem manipulálta őt a József-rend? Egyáltalán: önként lépett be Gregor István a szerzetesrendbe, vagy Erdélyi atya " szuggerálta"őt?

Nagy a politikai nyomás a prelátuson. Sokan, főleg a kormányzó jobboldali párt politikusai közül,szívesen látnának egy "nemzetegyesítő" szentet, aki talán még a háború menetét is megfordíthatná, Magyarország javára. Ráadásul kiderül, hogy a prelátusnak politikai foltja is van, még 1918-ból. Szóval,mindenki szentnek akarja tudni Gregort. Pedig lehet,hogy csak áldozat?

Ebben a történetben nincsenek győztesek és vesztesek. Egyetlen vesztes van, a magyar nép, amely dacára csodáknak, elveszítette a második világháborút. Meg az utána következő évtizedeket is...Thurzó Gábort mára kezdik teljesen elfeledni. Kár, mert kiváló író. A szent pedig a legjobb könyve.
(Magvető, 1966.)

Kíváncsi vagy, mások mit gondolnak róla? »
Megvan a saját véleményed? »