Márai Sándor: Füves könyv

202 jótanács az életről: testről, lélekről, szerelemről, szelllemről, irodalomról, munkáról. A keresztény gondolatkör és az életre keltett antik csoda találkozása ez, a modernitás bármiféle elutasítása nélkül.

A TEST

Márai szerint a test többnyire nyűg, mely gátolja a szellemet szabad kibontakozásában. Az ember a nemiség ( a "szexus") rabja, mely rabságtól csak időlegesen tud szabadulni, és csak időleges kell szabadulnia. A párkapcsolat voltaképpen harc is, ( Márai szakít a szerelem idillszerű ábrázolásával). A test egészségére, funkciónak egyensúlyban tartására viszont szükség van: enni kell almát, sárgarépát, el kell kerülni a meghűléseket, ám mindez csak az azért, hogy a szellem ne sérüljön.

A MUNKA

A munka a legfontosabb dolog az ember életében: aki szembeszegül hivatásával, elutasítja kiválasztottságát, Isten ellen való bűnt követ el. A munka a lelki egyensúly fontos része, valahol tehát önmaga ellen vét, aki munkája ellen vét. Különösen érdekes a szellemi munka. A szellemi munkára kiválasztott embernek " kegyetlennek" kell lennie, önmagához és másokhoz is, különben soha nem fogja véghezvinni kitűzött célját, ezért boldogtalan marad. Mindörökre.

A SZERELEM

A sztoikus filozófia nem törődik különösebben a szerelemmel. Márai sem. Mint már fentebb is írtuk, a párkapcsolat voltaképpen harc, melyben enyhülést csak a testi érintkezés forró pillanatai hozhatnak, átmenetileg. Más helyütt azt írja Márai, hogy a nőkkel nem kell különösebben foglalkozni: jól meg kell nézni őket, aztán elfelejteni.

AZ EMBER HELYE A VILÁGBAN

Márai az embert a Kozmosz részeként értelmezi, olyan Rend által uralt lénynek, mely rendet megbolygatni bűn. Az ember nem kerekedhet az ember fölé. A könyv ezen részeinek persze, van politikai felhangja is: ne feledjük, 1943-ban járunk, a második világháború kellős közepén. Márai keresztény humanista volt, elutasította mind a fasizmust, mind a kommunizmust.

A TÖMEG

A 20.század közepére pontosan e két, fentebb említett, mesterséges és embertelen társadalmi rendszer hozta létre a tömegembert. Ám hibás ebben a klasszkius liberális kapitalizmus is, mely a fogyasztás tömegesedését eredményezte. A Füves könyv 117. része a tömegesedés kulturális következméníyeit taglalja: a közönségesség eluralkodását az ízlés felett. Márai a lehető legélesebben tiltakozik minőség ( tárgyi és emberi miinőség) hanyatlása ellen.

ENCIKLOPÉDIA

A Füves könyvet bárhol felüthetjük, minden oldalán bölcsességek tucatjait találjuk. Ez nem regény, sokkal inkább emlékeztet két másik irodalmi műfajra: a nép számára írt füveskönyvekre, valamint a francia felvilágosodás Nagy Francia Enciklopédiájára. Utóbbira azért, mert nemcsak erkölcsi és életmódbéli kérdéseket taglal, hanem fogalmakat is újramagyaráz. Erre pedig nagyon is szükség van. És volt. És lesz.

(Több kiadás, például Helikon, 2003.)