John Ray: Ozirisz arcai

Az ókori Egyiptomban a fáraó Ozirisz megtestesülése volt. Népe pedig a fáraó megtestesülése, mely igazolja az uralkodó isteni eredetét. "Ozirisz arcai" tehát nem más, mint Egyiptom népe. 

John Ray, a kiváló egyiptológus, arra vállalkozott,hogy életrajzokon keresztül mutassa be egy birodalom történetét. Könyve- a szerző szerint- azoknak szól, akik már nem teljesen kezdők az egyiptológia területén, de még nem mélyedtek el túlságosan a témában.

Imhotep, a legendássá vált szellemi óriás,pályaképének bemutatása jó alkalmat kínál a Szerzőnek arra, hogy kifejtse: mikor is keletkezett az egyiptomi hieroglif írás. John Ray szerint a Kr.e.3100 körüli időpont elfogadható. Ray szerint Imhotep és Leonardo da Vinci között nyugodtan vonhatunk párhuzamot,mindketten óriási hatással voltak  a művészetre és kultúrára- még több száz évvel később is. 

A következő alak, Hekanahte, földműves volt. Viharos korban élt, háborúk szegélyezték életét, de Hekanahte jó ka- papként ( ahogy ma mondanánk:halottkultusz- papként) becsületesen ellátta feladatát. Leveleiből kiderül: sokat bajlódott családjával, főleg elkényeztetett fia okozott neki sok gondot. Valószínű persze, hogy generációs ellentétek is megjelennek itt: a fiú többre vágyott,mint apja, nem akart falujában maradni. Nagyon sok fejfájást okoztak derék földművesünknek  a házban élő asszonyok is. Olyan szemléletes ,plasztikusan megírt ez a fejezet,hogy a ma Olvasója el is felejti, hogy az ókori Egyiptomban jár...

Ismét egy híresség, Hatsepszut fáraónő ( ur. Kr.e.1473-1458) következik, aki zavaros körülmények között került Egyiptom trónjára, ám ott bebizonyította: nő is lehet jó uralkodó. Az akkori patriarchális viszonyok között nagyon kellett igyekeznie: jó diplomatának és jó stratégának kellett lennie. Hatsepszut eleget tett a feladatnak, igazi " színarany női Hórusz"-szá vált. Békés külpolitikája, jól megválasztott tanácsadói, a híres punti expedíció,no meg a manipulatív történelemszemlélet Egyiptom legnagyobb uralkodójává emelték őt. Csakúgy,mint az Ehnaton- Tutanhamon zűrzavaros időszak után trónra lépő Horemhebet, aki közép-egyiptomi tartományfőnökből lett a birodalom ura. Visszaállította az Ehnaton előtti állapotokat, konszolidálta országát. Külön fejezet szól Haemuaszetről, Ramszesz fáraó fiáról, aki igazi történészi és muzeológusi vénával megáldva gyűjtötte a tárgyi és írásos emlékeket, szerte az országban.

A hazai köztudatban kevéssé ismert Egyiptom kései korának, a perzsa,majd a görög-római uralomnak időszaka. Ray könyve e tekintetben is hiánypótló. Olyan életutakat választott ( a templomi írnok Peteésze, a mágus fáraóként ismert Nektanebosz, Szebennütoszi hór),melyek ürügyén jól megrajzolható e kor minden ellentmondásossága. Hanyatlások és felemelkedések, egyiptomi öntudat és idegen hatások keverednek ekkor.

John Ray könyve mindenkinek ajánlható, akik szeretik a hagyományostól némileg eltérő, de szilárdan tudományos alapokonálló,mégis olvasmányos történelmi műveket. Tanárok, középiskolás diákok,egyetemisták figyelmére mindenképp méltó.
( John Ray: Ozirisz arcai. Gold Book Kft.é.n. Ford: Oremuszné Kertész Tímea)

Kíváncsi vagy, mások mit gondolnak róla? »
Megvan a saját véleményed? »