The Independence Day

1776.július 4-én kibocsátották a 13 észak- amerikai gyarmat Függetlenségi Nyilatkozatát. Július 4.az Amerikai Egyesült Államok nemzeti ünnepe,közkeletű nevén: A Függetlenség Napja. Szerte az USA-ban ünnepségekkel emlékeznek a nagy történelmi eseményre.

A 18.század közepére Észak- Amerika keleti partjain már komoly gazdasági és kulturális erőt képviselő telepes- közösségek alakultak ki. Városok fejlődtek a semmiből, sőt, egyes közösségek már igen messzire jutottak az állammá szerveződés folyamatában.
Mind Anglia,mind Franciaország igényt tartott a területre. 1756-63 között zajlott a hétéves háború, melynek az volt a tétje: Anglia vagy Franciaország lesz a világ legnagyobb gyarmattartó hatalma. ( A hétéves háború tehát, a közkeletű vélekedéssel ellentétben, nemcsak Észak- Amerikáért folyt.). A háborút Anglia nyerte, de óriási ember- és anyagi veszteségek árán. III. György király kamarillája úgy döntött, a gigantikus háború költségeit az amerikai gyarmatokon " hozza be",magyarul: fizessenek a "telepesek.". Ez a döntés- az angolok szempontjából- végzetes hibának bizonyult.

A " telepesek" ugyanis nem voltak hajlandók fizetni. Diszkriminatív gazdasági intézkedések egész sorát hozta az angol kormányzat - bélyegtörvény, magas vámok, letelepedési tilalom az Appalache- hegységtől nyugatra- , ám adminisztratív apparátusuk kevésnek bizonyult a rendeletek végrehajtásához. A lakosság pedig passzív ellenállással válaszolt: csak akkor vásárolt angol árukat, ha helyi megfelelője nem akadt a terméknek. Az Angliával kereskedő hajótulajdonosokat sok helyütt kiközösítették. Voltak persze rétegek, melyeknek érdekük volt az " anyaországgal" való jó viszony fenntartása: ők voltak a loyalisták. Ám az ő lojalitásukra is kevésbé számíthatott György király.
Amerikában pedig kialakult egy mindinkább radikalizálódó értelmiség. Thomas Paine, Benjamin Franklin, Thomas Jefferson, mind azt követelték: arányos képviseletük legyen az angol parlamentben. Akkor adózni is fognak. A követelések irreálisnak hatottak abban a korban. Franklinék készültek a függetlenségre.

1773: A bostoni teadélután. Indiánnak öltözött telepesek angol földről érkező tearakományokat borítottak a tengerbe. Az angol kormányzat megértette: vagy engedmények, vagy háború. Először visszavonták a diszkriminatív intézkedéseket, de ez már kevésnek bizonyult. 1774-ben, az Első Kontinentális Kongresszuson, a 13 gyarmat képviselői kimondták Angliára a ( ma használatos szóval) bojkottot. Anglia elhatározta : háborút indít.

Az angol csapatok jól felfegyverkeztek, a gyarmatiak kisebb személyi és anyagi erőforrásokkal rendelkeztek. Nem csoda, hogy 1775. az angolok éve volt. A lexingtoni csatában, úgy látszott,döntő vereséget mérnek a gyarmatiakra. Voltak, akik meginogtak, keresték a megegyezés lehetőségét. Ám az amerikai politikusok elitje  látta, hogy hosszú távon  nem biztosítható  az  angol fölény.  George  Washington  tábornok is  ezen a véleményen volt. 
De az ingadozókat meg kellett győzni. Nem volt más hátra, csak a radikális megoldás. A Második Kontinentális Kongresszuson a radikális erők kerekedtek felül.Thomas Jefferson vezetésével megfogalmazták és elfogadtatták a Függetlenségi Nyilatkozatot, amely a születő új nemzet történetének alapdokumentuma lett.

Kíváncsi vagy, mások mit gondolnak róla? »
Megvan a saját véleményed? »