Mikulás- napi töprengések
A finn nagykövet felesége úgy nézett ki a tévében, mint a finn nagykövet felesége, aki Mikulást ünnepel. Persze, nem ettől válik emlékezetessé az idei Mikulás.
A szerencsétlen ker.tévé riportere megkérdezte a Mikulást, hogyan érinti őt a gazd. válság. Micsoda marhaság! Nemhogy békén hagynák szegény Télapót, ezzel zaklatják, pedig Ő ünnepelni jött.
Sok szülő telepakolja a gyereket csokival, jó, legyen, ez a kölkök napja. De ne felejtsünk el azért mást is adni a kölyöknek, mondjuk gyümölcsöt, mert a kiskorúak veséje még nem bírja el azt a sok kakaót, ami ilyen ünnepekkor belezúdul.
Van egy kolléganőm, neki mindene a Mikulás, még a szarvas nevét is tudja. Na, hogy hívják a rénszarvast? Rudinak. Bezony.
Azért számomra ez az ünnep mégiscsak egyfajta felvezető. A karácsony "behangolása", bemelegítés a Nagy Szentestére, vagy ilyesmi. S hogy a politika sem hiányzik? Naná. Égetnek Mikulást az USA-ban, Franciaországban, azzal a magyarázattal, hogy elcsúfítja a keresztény vallást. Talán igazuk van, de miért ne lehetne egy napra elcsúfítani a keresztény vallást? Pontosabban: játszani vele. Miért nem?
Sok családnak szomorú karácsonya lesz, jönnek az elbocsátások, a bizonytalanság, megkezdődik a tartalékok felélése. Szomorú.
De azért van ok az optimizmusra. Amíg van szexmikulás...
Kíváncsi vagy, mások mit gondolnak róla? »
Megvan a saját véleményed? »