Alberts Bels: Szembesítés

Az 1960-as évektől ugrásszerű fejlődésnek indult a balti államok prózája. A világhírű lett író, Alberts Bels kisregénye a huszadik századi kelet-európai irodalom egyik gyöngyszeme.

Egy éjszaka vandálok járnak egy szobrász műtermében, összetörik az ott található műalkotásokat, és kihajigálják őket az ablakon. A Vizsgálóbíró észreveszi a rongálás nyomait, látja, hová állította létráját a tettes. Beszélni szeretne a szobrásszal, kíváncsi arra, hogy ő sejt-e valamit a tettesről. A mű tehát krimi-szerű alaphelyzetből indul.

Csodálatos lélektani regény kerekedik belőle. A szobrász elmeséli a Vizsgálóbírónak egész életét, házasságát, rengeteget mesél családjáról. Anyja korán meghalt, tuberkolózisban. Apja, egy önző ügyvéd, újranősült, gyermeke nem igazán érdekli. Legidősebb bátyja a masodik világháborúban vesztette életét, mint az SS lettországi szervezetének tagja. Másik fivére, Rudolf, kórházban halt meg, az utolsó hetekben már nem is reménykedő,lelkileg roncs emberként.

A magánéleti történések mögött azonban mindvégig ott húzódnak a Szovjetunió történelmének eseményei. A sztálinizmus sötét, az egyéni gondolatokat szigorúan bíráló korszaka. A hruscsovi olvadás. ( A brezsnyevi időszak pangása még nem,nyilván nem óhajtott túl sokat kockáztatni a Szerző, és igaza volt). Bels egyik célja annak bemutatása, hogyan tette a szovjetizációval párosuló modernizáció az embereket középszerűvé és lelkileg éretlenné.

A modern szövegalkotási eljárások, ha finoman is, jelen vannak a műben. A narrátor többször is változik: a szobrász, Rudolf felesége, Rudolf kislánya. De ezek a változások nem nehezítik a mű olvashatóságát, sőt! Bels nem posztmodern közkatonává akar válni,hanem gondolkodtatni szeretne, a szó klasszikus értelmében. Nagyon remek kisregény a Szembesítés, szembesít önmagunkkal és korunkkal.
( Alberts Bels: Szembesítés. Európa Könyvkiadó, 1976.)

Kíváncsi vagy, mások mit gondolnak róla? »
Megvan a saját véleményed? »